Szomszédháború

Amikor a probléma házhoz jön

Fogalomtár

2015. augusztus 12. 05:00 - Admin Kapitány

Az alábbiakban ismertetésre kerülnek a szomszédháború blogon gyakran előforduló szakmai kifejezések.

 

A fogalomszigeteles-fogalomtar.jpgtár a téma alaposabb körüljárásával párhuzamosan, a posztok számának növekedésével folyamatosan bővül. A felsorolás nem abc szerinti sorrendben, hanem a posztokban fokozatosan megjelenő fogalmakkal egy időben, időrendben történik.

Amennyiben te is kiegészítenéd a fogalomtárat releváns, de a felsorolásban még nem szereplő fogalmakkal, vagy módosítanád a meghatározásokat, akkor kérlek kommentben írd meg javaslatodat.

 

Érintett: Az a személy, aki a lakókörnyezetéből adódóan egy vagy több szomszéddal rendelkezik, és egy vagy több szomszédjával kapcsolatban elmondható, hogy rossz szomszédi viszonyban állnak. 

Nem érintett: Az a személy, aki a lakókörnyezetéből adódóan:

  • szomszédokkal nem rendelkezik, vagy
  • egy vagy több szomszéddal rendelkezik,

de az esetleges szomszédok életvitele, szokásai, magatartása, életkörülményei, rá nincsenek hatással, életkörülményeit nem befolyásolják negatívan semmilyen tekintetben.

Szomszéd: Szomszédoknak nevezzük azon személyeket, akiknek lakhelyeik, telepeik, vagy telkeik egymással érintkeznek, határosak, vagy egymás mellett laknak. Megkülönböztetünk alsó, felső, oldalsó, hátsó, szembe szomszédot, telekszomszédot, valamint jó és rossz szomszédot. Az a szomszéd, akivel semleges a kapcsolatunk, az már jó szomszédnak mondható.

Rossz szomszéd: Rossz szomszédoknak nevezzük azokat a személyeket, akiknek lakhelyeik, telepeik, vagy telkeik egymással érintkeznek, határosak, egymás mellett laknak, és okkal vagy ok nélkül, de leginkább az eltérő életviteli sajátosságok következtében, egymás életkörülményeire egyirányúan, vagy kölcsönösen negatív hatással vannak.

Agresszor:  Az egymással szomszédságban élő legalább két személy közül az, aki a saját életvitelébe beleilleszkedő vagy az életvitelétől eltérő alkalomszerű vagy rendszeres cselekedeteivel, vagy az általa alkalomszerűen előidézett vagy tartósan fennálló körülmények megteremtésével/fenntartásával, egy vagy több szomszédjának, a saját lakókörnyezetükben megszokott mértékűnél nagyobb kellemetlenséget okoz.

Példa: családi házas lakókörnyezetben, rendszeresen hétvégén ebéd utáni pihenő időszakban fűnyírás. Vagy a már korábban bekészített eltüzelésre váró kerti hulladék elégetése, közvetlenül miután a szomszédja kiteregetett.

Szenvedő fél: Az egymással szomszédságban élő legalább két személy közül az, aki a kellemetlenségeket elszenvedi, a szomszédja életvitelébe beleilleszkedő, vagy az életvitelétől eltérő alkalomszerű vagy rendszeres cselekedetei következtében, vagy a szomszédja által alkalomszerűen előidézett vagy tartósan fennálló körülmények által.

Példa: az előző példa alapján, aki a ruhákat kiteregette.

Szomszédbosszantó: (SZB) Az a személy, aki egy vagy több szomszéddal rendelkezik, és valójában vagy állítólag, negatív hatással van egy vagy több szomszédja életkörülményeire. Megkülönböztetünk aktív, passzív, tudatos és tudattalan szomszédbosszantót.

Aktív SZB: Az a szomszédbosszantó, aki az életvitelébe beleilleszkedő, vagy éppen az életvitelétől eltérő alkalomszerű vagy rendszeres cselekedeteivel, egy vagy több szomszédjának, az adott lakókörnyezetben megszokott mértékűnél nagyobb kellemetlenséget okoz. A kellemetlenséget kiváltó cselekedeteket legtöbbször ő maga végzi, illetve ő idézi elő, az ehhez szükséges feltételek megteremtésével.

Példa: rendszeres otthoni barkácsolás, ha volna lehetősége pl a garázsában is.

Passzív SZB: Az a szomszédbosszantó, akihez a szomszédtársainak okozott kellemetlenségek köthetőek, a kellemetlenséget okozó körülményről/cselekvésről tud vagy nem tud, de nem ő végzi azt, és nem tesz vagy nem tud tenni erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a kellemetlenséget okozó rendszeres vagy tartós körülményt szüneteltesse/megszüntesse.

Példa: síró kisbaba, sokat ugató kutya.

Tudatos SZB: Az a szomszédbosszantó, aki egy vagy több szomszédjának szándékosan, az életvitelébe beleilleszkedő vagy éppen az életvitelétől eltérő, alkalomszerű vagy rendszeres cselekedeteivel, illetve a szomszédtársainak kellemetlenséget okozó körülmény rendszeres vagy tartós előidézésével/fenntartásával, a következmények figyelmen kívül hagyásával,, az adott lakókörnyezetben megszokott mértékűnél nagyobb kellemetlenséget okoz.

Példa: műanyag hulladék égetése. 

Tudattalan SZB: Az a szomszédbosszantó, aki az életvitelébe beleilleszkedő cselekedeteivel, illetve a szomszédtársainak kellemetlenséget okozó körülmény rendszeres vagy tartós előidézésével/fenntartásával, a következmények figyelmen kívül hagyásával, egy vagy több szomszédjának kisebb vagy nagyobb kellemetlenséget okoz.

Példa: Lépcsőházban dohányzó. Vagy vidéki lakókörnyezetben bőgető tehén, sokat ugató kutya, büdös sertésól stb.

Rossz szomszédi viszony (RSZV): Azon szomszédok esetében, ahol rendszeresen egyirányú vagy kölcsönös szomszédbosszantás történik, rossz szomszédi viszonyról beszélünk.

Szomszéd viszály: Az rszv elfajultabb változata. A szomszédok legtöbbször érdekellentétben állnak, a közöttük lévő viszonyt ilyenkor kiéleződött ellentét, gyűlölködés jellemzi. A viszály során az eszközök már csak részben a törvényesség keretein belül, de megválogatva kerülnek felhasználásra.

Szomszédháború: Az rszv legdurvább változata. Itt gyakorlatilag lakóközösségről már nem is igazán beszélhetünk, hanem inkább súlyos érdekellentétben álló, kibékíthetetlen szemben álló felekről, akik a harc során már az eszközökben sem nagyon válogatnak.

Szomszédhatározó: Az idegesítő szomszédfajták típusainak gyűjtőhelye. A típusok a kellemetlenség okozásának mértékétől és a felhasznált eszközöktől függően lettek meghatározva. A szomszédhatározó ide kattintva érhető el.

Szomszédbosszantási faktor (SZF): A szomszédbosszantási faktor egy mutatószám, amely megmutatja, hogy a szomszédháborúban résztvevő fél harc esetén, összességében milyen erőt képvisel. Értéke lehet 0-10. Ezen érték meghatározásához 4 főbb tényezőt kell számításba venni, majd ezek értékének átlaga adja meg az SZF-t. A négy számításba veendő tényező: a kellemetlenség átlagos mértéke, a kellemetlenség gyakorisága, a kellemetlenséghez alkalmazott eszközök megválogatása, a kezelhetőség.

Elolvastam, de mi ez a blog?

Olvasói levelek itt!

Még több elmélet itt!

Ha a bejegyzés elnyerte a tetszését, kérem ossza meg ismerőseivel is!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://szomszedhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr557690240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.