Szomszédháború

Amikor a probléma házhoz jön

Jogszabályok

2015. augusztus 13. 13:06 - Admin Kapitány

Ez a menüpont a témába vágó jogszabályok, szabályozások gyűjtőhelye. Célja az előzetes tájékozódás elősegítése arra az esetre, ha valaki a hivatalos probléma-megoldásban reménykedik.

A menüpont folyamatosan bővül átalakul, és a szerkesztő nem vállal semmiféle garanciát a feltüntetett hivatkozások/kivágatok/minták aktualitására. Ezt okvetlen vegye figyelembe az olvasó! Amennyiben észrevétele vagy javaslata van a jogszabályi gyűjteménnyel kapcsolatban, ne habozzon, ragadjon billentyűzetet!

Mielőtt valaki nekiszaladna az önkormányzatnak be/feljelentést tenni, először érdemes tisztázni, hogy az az ingatlan amiben él, az valóban egy társasház, vagy esetleg egy többlakásos osztatlan közös tulajdon. Ez az ingatlan tulajdoni lapjáról azonnal kiderül.

A társasháznak van egy fő helyrajzi száma, amin belül vannak alátördelések. Tehát ha a tulajdoni lapon a nevünk mellett ezt látjuk, 1234/A/1 hrsz, akkor ez azt jelenti, hogy a társasház az 1234 helyrajzi számú területen helyezkedik el, azon belül a mi lakásunk az A-val jelölt épületben vagy épületrészben (lépcsőház), és ezen belül a miénk az 1-es számmal jelölt lakás.

Ha csak egy hrsz van a tulajdoni lapon ami a lakással kapcsolatos, és amin több más név is szerepel, az osztatlan közös tulajdon. Ott nincs házirend, nem vonatkozik a társasházi törvény, mindenkinek mindenhez hozzá kell járulnia, nincs kétharmados vagy több mint 50%-os döntés.

Az alapító okirat minden földhivatalban megtalálható, így ha valaki többlakásos épületbe költözik, akkor célszerű ezt is kikérni a tulajdoni lappal együtt. Ikerház is lehet társasház, úgyhogy már két lakásnál érdemes utánajárni a dolognak. Az alapító okirat tartalmazza többek között, hogy mi közös, mi magántulajdon, milyen helyrajzi számok vannak, mekkora a telek, ki használhatja melyik lakást és melyik tárolót stb.

 

Tartalom 

 

  1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény
  2. A társasház Szervezeti és Működési Szabályzata 
  3. A társasház házirendje  
  4. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény
  5. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
  6. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  7. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
  8. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
  9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
  10. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet
  11. Az állatok védelméről és kíméletéről 1998. évi XXVIII. törvény
  12. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
  13. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 

 

1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény

A társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében létrejött törvény.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300133.TV

Kivágat:

  1. §28(1) A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait (a továbbiakban: házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is.

(3)29 A házirend szabályait - a használat jogcímétől függetlenül - a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani.

(4)30 A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.

 

  1. §(1) A közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személy között keletkezett polgári jogvitában - ha az érintettek megállapodni nem tudnak - a közvetítői tevékenységről szóló külön törvény83 rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást lehet kezdeményezni.

 

2. A társasház Szervezeti és Működési Szabályzata 

Az illetékes földhivatalnál érhető el, lényegében magára az egész társasházra, mint jogi szervezetre vonatkozik, hogy hogyan kell(ene) működnie. Hogyan érvényesítsük a jogainkat, mit tehet értünk a közösség vagy a közös képviselő ha gondunk van. Egy SZMSZ MINTA ezen a linken érhető el.

 

3. A társasház házirendje 

Kötelező minden lépcsőház falára kitűzni egy példányt. Ezen a linken elérhető egy házirend minta.

 

4. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400115.TV

  1. § (5)14A házirend - az összes lakásszövetkezeti tag szavazatának legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a lakásszövetkezeti lakóépület közös használatra szolgáló, zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben.

5. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján a közvetítés olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, melynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján - a vitában nem érintett, harmadik személy [közvetítő] bevonása mellett - a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. 

A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. 

Közvetítői eljárásra akkor van lehetőség, ha abban a felek kölcsönösen megállapodnak és azt a törvény nem zárja ki. Nincs helye közvetítői eljárásnak pld. apaság megállapítása iránti ügyekben, gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos ügyekben, közigazgatási ügyekben vagy végrehajtási ügyekben. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. 

A közvetítőt a közvetítői tevékenysége során szerzett tényekkel és adatokkal összefüggésben titoktartási kötelezettség terheli. A közvetítő tevékenységéért díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt, melynek összegében a közvetítő és a felek szabadon állapodnak meg. 

A közvetítők névsora: https://szakertok.im.gov.hu/Kozvetitok

 

6. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Kivágat:

  1. § (…)

(6)107 Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

  • növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
  • tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
  • árnyékszék,
  • kemence, húsfüstölő,
  • állatkifutó,
  • trágyatároló, komposztáló, továbbá
  • siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

(7)108 A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között - helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.109

(8)110 Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően, eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől. 

  1. §(1)114 Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:

a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,

b)151 sem az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnál.

  1. §(1)121 Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületénnyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.

(2)122 A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.

(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.

(4)123 Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

  1. §(1) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában -kerítés létesíthető.

(2)151

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(6)152 A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányábantömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.

(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).

 

7. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300005.TV 

Ötödik Könyv: A birtok és a birtokvédelem

5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]

(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

5:6. § [Önhatalom]

(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet.

5:7. § [Birtokper]

(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.

(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. 

5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]

(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.

(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

Szomszédjogokról

5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. 

5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]

(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

Lakásbérleti szerződés

6:348. § [Felmondás szerződésszegés miatt]

(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja. 

Személyiségi jogokról

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat, mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

(3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

  1. az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
  2. a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
  3. a személy hátrányos megkülönböztetése;
  4. a becsület és a jóhírnév megsértése;
  5. a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
  6. a névviseléshez való jog megsértése;
  7. a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

 

2:45. § [A becsülethez és jóhírnévhez való jog]

(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.

(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

 

2:51. § [Felróhatóságtól független szankciók]

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti

  1. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  3. azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
  4. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését, vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; 

8. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400054.BM 

A rendelet 225. § (1) szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Fontos megnézni emellett a település helyi rendeletét is, amely ezt kiegészítve bizonyos napokon megengedheti az égetést. 

Továbbra is megengedett mindenhol a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett korlátozás nélkül, de a tűzgyújtás során természetesen a tűzgyújtás általános szabályait be kell tartani. 

A kerti tűzrakó hely elhelyezésének lehetőségét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet határozza meg.

A 35.§. (6) bekezdés szerint az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet kemence, húsfüstölő.

(7) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - a szükséges védőtávolságok megtartásával - valamennyi melléképítmény elhelyezhető.

(Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény, például kerti építmény.

Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.)

Fentiek alapján a tűzrakó hely az ingatlanon belül tetszőleges helyen elhelyezhető. Természetesen arra figyelni kell, hogy veszélyt, kárt, gyulladást ne okozzon. 

Egyéb jogszabályok többnyire nevesítik az ingatlanon végezhető tevékenységek paramétereinek elfogadható mértékét (pl elhelyezhető funkciók, zaj határérték, bűzös tevékenység korlátozása).

A grillezés nem minősül szükségtelen zavarásnak, illetve nem veszélyezteti a szomszédok jogainak gyakorlását, így az korlátozás nélkül végezhető, természetesen az általános tűzgyújtási szabályok betartásával.

Egy tűzvédelmi szabályzat minta ezen a linken érhető el.

 

9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200002.TV

 

  1. §(1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használvagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el.

(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

  1. §(1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területenindokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

 

10. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM rendelet

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200022.BM

Díjak:

http://tasz.hu/files/tasz/imce/vedd_magad_szabsertesi_kiskate_nyomdai.pdf

5000-300 000Ft ig  lehet

 

11. Az állatok védelméről és kíméletéről 1998. évi XXVIII. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800028.TV

Állattartási jogszabályokról egy összefoglaló honlap:

http://allatorvos.net/allatvedelem/%E2%80%8Bkedvencek-tartasanak-jogszabalyozasa/

12. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV

 

13. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló

1999. évi XLII. törvény - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

 

A bejegyzés trackback címe:

http://szomszedhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr827703418