Szomszédháború

Amikor a probléma házhoz jön

Védekező stratégia

2015. november 07. 06:00 - Admin Kapitány

Az előző elméleti bejegyzésben arról olvashattunk, hogy miért fontos a stratégiai gondolkodásmód egy szomszédháborúban. A mai bejegyzésben pedig a különböző szomszédharcászati stratégiák közül először a védekező stratégia kerül ismertetésre, a rossz szomszédi viszony vonatkozásában.

Azt, hogy miért kell stratégiát alkalmaznunk, és azt hogyan, milyen lépésekkel kell kidolgoznunk, szintén a legutóbbi valamint a korábbi elméleti bejegyzésekben kerültek ismertetésre. Védekező stratégiát akkor kell alkalmaznunk, ha olyan élethelyzetbe kerülünk, amikor a szomszédunk az életvitelébe beleilleszkedő vagy attól esetleg eltérő rendszeres tevékenységével minket zavar, életkörülményeinkre negatív hatással van.

macskas_1.jpgAz, hogy ez a tevékenysége szándékos vagy az életvitelének velejárója, vagyis tudatos vagy tudattalan a szomszéd-bosszantó, ez a mi szempontunkból mindegy, a szenvedő felek mi vagyunk. A védekező stratégia alkalmazásának feltétele, hogy minket támadás érjen, vagyis szomszédbosszantás áldozatai legyünk, ami ellen tenni akarunk.

Mielőtt cselekszünk fontos meghatározni, hogy a szomszédunk minket bosszantó cselekvése, valóban ellenünk(is) irányul, vagy csak egyszerűen úgy alakult az élete, hogy annak van számunkra kellemetlen velejárója is. Jó példa erre, ha a szomszédban kisbaba születik, és jó ideig kénytelenek vagyunk hozzászokni a babasíráshoz. Könnyen belátható, hogy a babasírás nem ellenünk irányul, bármennyire is zavaró az az éjszaka közepén.

Ha ilyenkor támadunk, akkor mi leszünk az agresszorok. Viszont könnyen belátható, hogy ha a szomszéd véletlenül mindig akkor éget kerti hulladékot, amikor mi az udvara teregettük ki a frissen mosott ruhákat, vagy épp a kertben vacsorázgatunk stb, akkor minket támadás ért, ha nem akarjuk ezt az életünk részeként elfogadni, akkor cselekednünk kell.

Ha kérdések merülnek fel bennünk ezzel kapcsolatban egy adott élethelyzetben, akkor meg kell állapítanunk, hogy valóban szomszédbosszantás áldozatai vagyunk, vagy csak nem megfelelően reagálunk a szomszédunk adott cselekedetére, vagy megváltozott körülményeire. Ehhez támpontot kaphatunk a vétkes megállapítása című korábbi bejegyzésből

A stratégia lényege: a védekező stratégiát alkalmazó fél ismertetőjele az, hogy nem kezdeményez akciót, vagyis passzív félként vesz részt a viszályban. De alkalmazásával egyértelműen kinyilvánítjuk nemtetszésünket a rossz szomszédunk minket zavaró tevékenysége miatt, és egyértelműen jelezzük, hogy az ő tevékenysége minket zavar. (Pl. szomszédunk nedves avart vagy kerti hulladékot éget, mi pedig szagoljuk, ezért ha szóban nem bírtuk jobb belátásra bírni, akkor feljelentjük, vagy amennyiben a lehetőség adott, akkor locsolótömlővel eloltjuk a szomszéd kertjében a tüzet, megszüntetve  a minket zavaró körülményeket.)

Mikor alkalmazzuk: a különböző szomszédharcászati stratégiák alkalmazására legtöbbször a korábbi eredménytelen szóbeli problémamegoldási kísérlet után van szükség, ha javítani akarunk az életkörülményeinken. Védekező stratégiai elemeket akkor célszerű alkalmazni, amikor minket is támadás ért és azonnal van lehetőségünk reagálni. Megpróbálva ezzel rövid időn belül elhárítani a kellemetlenséget, vagy jobb belátásra bírni a szomszédot. Esetleg amennyiben szükséges, akkor így ébreszthetjük rá arra, hogy a tevékenysége minket hogyan érint. Ha a védekezés később történik, akkor már könnyen tűnhetünk mi agresszornak, ami csak tovább nehezíti az esetleges kompromisszumra jutást. Védekező stratégiát akkor alkalmazzunk, ha a szomszéd minket zavaró tevékenysége nem túl gyakori, de úgy ítéljük meg, hogy az a szomszéd által mégis elhagyható lenne. 

Hatásossága: A védekező stratégia hatásossága nagy mértékben függ az agresszortól, de legtöbbször nem vezet eredményre sőt, csak tovább fokozza a viszályt. Ez azért van így, mert amennyiben valóban egy agresszorral állunk szemben, és valóban szomszédbosszantás történik, akkor ha az agresszor fél azt érzékeli, hogy mi CSAK védekezünk, akkor vérszemet kap, és további szomszédbosszantó akciókra számíthatunk, amíg el nem éri a célját, vagy amíg megfelelő mértékű ellenállásba nem ütközik. Ehhez viszont sosem lesznek elegendőek a védekező stratégiai elemek.

Védekező stratégiára jellemző gyakorlati eszközöket egy későbbi bejegyzésben fogok bemutatni.

Amennyiben Ön is érintett, kérem írja meg történetét, vagy javaslatát!

Elolvastam, de mi ez a blog?  Olvasói levelek itt!   Még több elmélet itt!

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg ismerőseivel is!

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szomszedhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr157690062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2015.11.09. 07:35:05

Nálunk is van egy idegesítő paraszt. Szűk az utca és ezért rendszeresen dudál egyet a kanyarban. A szomszéd már szólt neki, de az csak röhögött. Mire a szomszéd utána ment, hogy pontosan hol lakik. Majd az összes szomszédjának a kapujára, jól láthatóan kitett egy cédulát, hogy éjszakánként ő is fog itt dudálni pedagógiai okokból és ezért tőlük elnézést kér. Végül is nem ment dudálni. De a kanyarban sem volt dudálás többet.

Kurt úrfi [teuto-nordikus paraszt legény] 2015.11.09. 07:36:49

"agy amennyiben a lehetőség adott, akkor locsolótömlővel eloltjuk a szomszéd kertjében a tüzet, megszüntetve a minket zavaró körülményeket"

Höhöhő... ezt én eccer meg is csináltam. Működött, többet nem gyújtottak az orrom alá.

Exploiter 2015.11.09. 08:21:01

Avaregetés? Ez igen, ez vért kíván.

Admin Kapitány · http://szomszedhaboru.blog.hu 2015.11.09. 09:14:54

Próbáld ki egyszer,h a szomszéd füstje mindenhol áramlik be a házadba, mert ő épp a nedves diófaleveleket égeti. Ami amúgy is tilos már a legtöbb helyen.