Szomszédháború

Amikor a probléma házhoz jön

29. Olvasói levél.: Szélharang

2016. május 28. 06:00 - Captain Admin

boritekuj2_1.jpg"Mindketten teljesen biztosak vagyunk benne, hogy ha megszüntetjük szeretett szélharangunkat, akkor a szomszédasszony új kötekedni valót talál, és ebben nincs megállás."

Itt a jó idő, rajzanak a szomszédok, burjánzanak a konfliktusok! A mostani levelet olvasva, fokozatosan egy igazi szomszédháború körvonalazódhat ki a lelki szemeink előtt, annak minden velejárójával. A tapasztalt blogolvasók azonban hamar érezhetik, hogy a helyzet csak első látszatra tűnik komolynak. Kis stratégiai váltással -véleményem szerint- könnyen orvosolható a konfliktus.

Ha Önnek is problémás szomszédja van, jelentse itt a Szomszédháború blognak!

Kedves Hölgyem / Uram,

Igazán nem tudom, mit kéne csináljunk ezzel a szomszéddal, a tanácsát és tájékoztatását kérem. A szélharangunkkal van baja. Párommal pár éve visszaköltöztünk a szülőházamba, ahol idősödő Anyukámmal élünk. A kétlakásos házban egy másik családdal osztozunk, két lakás van tehát és egy két részre osztott telek. A kertünket ideköltözésünkkor rendbe hozattuk, gyönyörűszép lett, és az egyik sarokba felakasztottunk egy szélharangot, aminek szintén gyönyörű, tiszta, szelíd hangja van. Soha senki nem panaszkodott rá (még akkor sem, amikor Gazdagréten voltunk vele albérletben), sőt sokan dícsérik, milyen harmonikus, megnyugtató a hangja. Egyébként a föld közelében van, és két oldalról szélárnyékban van, úgyhogy nem is tud nagyon hangos lenni. Körülbelül 13 éve költöztek mellénk X-ék. Egy házaspár és a lányuk. Ahogy a házban lassan kihaltak a lakók, szép lassan felvásárolták a lakásokat, az egyikbe beköltöztették a lányukat, egy másikat albérletbe adták egy srácnak, anyukám ex-élettársa régi munkatársának, aki kertész is.
en1.JPG
Viszonylag korán megromlott a jószomszédi viszony, mert a szomszéd nő anyukámmal kellemetlenkedett több ízben, többszöri kifejezett kérésem ellenére titokban eteti a kutyámat, akire közben panaszkodik, mert a kutya állítólag benéz az ablakukon, egyszer az a baja, hogy nem ér át a kertjébe elég füge a fügefánkról, másszor az, hogy ugyanaz a fügefa árnyékot vet a kertjére, vágjuk ki. Tavaly áthívtuk a srácot, hogy segítsen a kerti megújító metszésekben. A kertész srác titokban visszametszette a fügefát a felére, mint kiderült, a szomszéd nőtől való félelmében engedelmeskedett, akitől az utasítást kapta, hogy mekkorára metssze vissza a fát. Nem hívjuk át többet segíteni.
A szomszéd nő mindannyiszor odajött a kerteket elválasztó kerítéshez, hogy utasításokat adjon, és az évente kétszeri szűkkörű baráti kerti partikon is, hogy "ugye nem gondoljuk, hogy ilyen hangosan beszélünk, és föl-le rohangálunk a lépcsőn". Egy ízben utánaszaladt a buszmegállóba Anyukám ex-élettársának, miután ő nálunk járt vendégségben, hogy közölje vele, "elintézte, hogy mi kivágjuk a régi kedvenc bokrát, és az lesz a következő, hogy elintézi, hogy kivágjuk a másik kedvencét is" ami egyébként a fügefa. Ez nagyon rosszul esett neki. Nagyon kellemetlen ilyen információt kapni a vendégtől, miközben tőlünk jó hangulatban távozott. Egy bokrot tényleg kivágtunk, de nem a szomszédasszony kérésére, hanem mert az egy gaz-bokor volt, és folyton termő málnát ültettünk a helyére - a fügefát pedig nem tervezzük likvidálni.
Közben nekünk is lett volna kettő darab kérésünk
1. A kertjükből átnő hozzánk a gaz, többször kértük hasztalan, hogy tartsa rendben a kertjét, mert nekünk sok munkát okoz annak a gaznak az irtása, ami tőle nő át, pedig sokat költöttünk a kert rendbehozatalára. Minezekért, a kerteket elválasztó kerítést fa kerítéspanelekkel erősítettük meg, így már nem lát át. Mellesleg, bár a kerteket elválasztó kerítés az ő felelősségük, azt is felesben újíttattuk fel. Lebontás, új talapzat, új drótháló, új oszlopok. Előtte egy töredezett betonalap volt ott rozsdás drótkerítéssel, amit belepett a borostyán.
2. A kertjükben lévő öreg cseresznyefa gyümölcsét nem szedik le, ezért az rothadt állapotban áthullik a kertünkbe, és a szemek, savasságuk miatt lyukakat égetnek a gyepszőnyegbe, amit, ha meg akarok akadályozni, akkor kézzel kell idejében kibogarásznom a fűből. Tavaly egy viharban az öreg fának egy jókora ága esett át a kertünkbe, szerencsére nem okozott komolyabb kárt. Szerintük az az orvoslás, hogy mi fogadjunk fel kertészt, menjünk át, és vágjuk le a problémát okozó ágakat, aztán mi szállítsuk el a levágott részeket.
2.jpg
Februárban azzal a kérésével állt elő, hogy nem tud aludni a szélharangtól, szedjük le. Kizárt, hogy a csukott ablakon át normál széljárásnál ilyesmi előforduljon. Erre a lánya keresett meg azzal, hogy ő dolgozik, és a nyitott ablakon behallatszó zörgéstől nem tud aludni. Kérdeztük, februárban nyitott ablaknál alszol? Azt mondja, igen, és semmi közünk hozzá. Külön Anyukámat is felhívta, és hogy ne durvuljon el a helyzet, abban állapodtunk meg, hogy ha vihar jön, vagy az előrejelzés vihart mond, akkor természetesen leszedjük a szélharangot. De ez nem volt elég, akkor azt javasolták, hogy fent maradhat, de kössünk vattát a harangnyelv köré, hogy ne legyen hangja. Ezt majdnem meg is csináltam, de vattakötözés közben ráeszméltem, milyen röhejes amit csinálok, és abbahagytam. Maradtunk abban, hogy vihar esetén leszedjük, amit be is tartunk. Ennek ellenére, többször találtuk a szélharangot leverve a földre, és látható, hogy a kerítés az ő oldalukról szét lett feszítve, hogy át tudjanak nyúlkálni.
Tegnap kutyasétáltatásból értünk éppen haza, amikor a szomszédasszony jön velünk szembe, hogy "jó, hogy jövünk, mert éppen szólni akart, hogy szedjük le a szélharangot". Mondom neki, hogy hiszen megállapodtunk, hogy viharban leszedjük. Azt mondja, nem így volt. Mondom neki, hogy akkor beszélje meg anyukámmal. Azt mondja jó, akkor bejön, és elkezd benyomakodni a kapun. Mondom, hogy ez nem így működik, és bezártam magunk után a kaput. Azt mondja, akkor becsenget. Oké. Anyukám le is ment beszélni vele, a szomszédasszony megfenyegette, hogy ha nem szedjük le a szélharangot, akkor feljelent minket csendháborításért.
Most Anyukám azt mondja, hogy hozzuk fel a teraszra a szélharangot, mert különben megbüntet a rendőrség, és nem éri meg a veszekedést, őt ez megviseli. Mondtam neki, hogy nincs az a rendőrség, aki a szélharangot csendháborítónak minősítené, de nem nyugodott meg. Ez egy kicsit így sok, nagyon zavar az egész, rossz érzés kilépni az ajtón is (és a szomszédokat látni), legszívesebben záptojással dobálnám meg a házfalukat - Anyukám szerint ez nem lenne túl kulturált megoldás, amiben egyet kell vele értenem, de már nagyon feszül a húr. Legszívesebben felhúznék a telkek közé egy 5 méter magas betonfalat. Párom aggódik, hogy egy ilyen nem normális nő esetleg megrongálhatja az autót, megmérgezheti az állatokat (én is ettől félek legjobban), ezért szeretne felszerelni egy mozgásérzékelős, éjjellátó kamerát, ami venné a szomszéd-frontot. Mindketten teljesen biztosak vagyunk benne, hogy ha megszüntetjük szeretett szélharangunkat, akkor a szomszédasszony új kötekedni valót talál, és ebben nincs megállás.
Miért költözik kertvárosba az, akit zavarnak a természeti hangot, aki nem képes felfogni, hogy vannak szomszédai? Nem értem, hogy milyen alapon zaklat, fenyegetőzik, szól bele, károsít, miért szabad ezt neki?
Mit lehet csinálni????????? :(
Remélem, nem tőlem kapta az eddigi leghosszabb levelet...
Bízva várom válaszát, üdvözlettel:
a levélíró

Amennyiben Ön is érintett, kérem írja meg történetét, vagy jelentse itt a Szomszédháború blognak!

Elolvastam, de mi ez a blog?   Még több levél itt!   Elméleti bejegyzések itt!

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg ismerőseivel is!

4 komment
Címkék: levél kert

A bejegyzés trackback címe:

https://szomszedhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr78751616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Captain Admin · http://szomszedhaboru.blog.hu 2016.05.28. 13:34:55

Kedves levélíró!

A helyzet az, hogy nagyon nagyot hibáztatok már jó régen azzal, hogy engedtétek kibontakozni a rohadékot. Teljesen egyértelmű, hogy egy unatkozó idióta nőről van szó, aki annak ellenére unatkozik, hogy pl a saját kertjét rendben tartani nincs ideje, de kötözködni és a kutyátokat etetni (provokálni) többször is odaszalad.
A megoldás a teljes stratégiai váltás. Ezzel a konfliktuskerülő, megfelelni akaró hozzáállásotokkal gyengeséget mutattatok, ami a szomszédotokat ösztönösen további támadásokra sarkalta. Ezer történetet és fórumot elolvashattok ilyen témában, ha ezt így folytatjátok, akkor ez csak még rosszabb lesz, és könnyen oda vezethet, hogy 1 perc nyugtotok nem lesz, a saját otthonotokban.
Annyiból szerencsésebb helyzetben vagytok, hogy anyukádé a ház, ebből kifolyólag gondolom eladni már nem szeretnétek. Ez azért fontos, mert ha valaha mégis szeretnétek eladni, azt egy ilyen szomszéd nevetve meg tudja akadályozni.

Mi a megoldás? Nincs mese, teljes szemléletváltással fel kell venni a kesztyűt! Hogy értsd mire gondolok, első körben megbeszélném a rohadékkal, hogy mától új időszámítás indul, átgondoltátok a helyzetet, neki van több veszíteni valója. Magasról leszarjátok azt,hogy vele milyen a viszonyotok, és mostantól minden apró idegesítő dolgára legalább 3x erővel fogtok visszavágni. A kamera felszerelése jó ötlet olyan esetre, ha pl az autótokat akarjátok megvédeni, de ez, és az elbeszélgetés önmagában semmit nem ér, nektek kell valamivel példát statuálnotok, hogy érezze, most már nem szarral gurigáztok! Én kivágnám a f.szba a cseresznyefáját, vagy leönteném valamivel. Ha hangos a szélharang (ami amúgy vitatható, mert állandóan csirimpol gondolom), akkor az udvara beparkolt autóban kell bömböltetni a zenét fél napokat. Nektek kell annak lenni, aki mindig tud még egy szintet lépni abban, hogy a szomszédnak valami kellemetlenséget okozzon. Pont ezzel a konfliktuskerülő balfaszsággal éritek el azt, hogy konfliktusban éltek, amire könnyen rámehet még egy fiatalabb egészsége is, nem pedig anyukádé, aki gondolom már 50 fölött van bőven.

Ettől a feljelentgetős fenyegetőzős hülyeségektől nem kell tartani, engem 3x jelentett fel a büdös bunkó szomszédom a katasztrófa védelemnél, kis utánaolvasással és tájékozódással minden kivédhető. Ahhoz,h meg is büntessenek valamiért, azért tettenérés, bizonyítás is kell, nem megy olyan könnyen sokkal komolyabb esetekben sem.

A szomszédotok már rég eldöntötte,h nem akar veletek jóban lenni, az sincs kizárva, hogy nem arra törekszik, hogy elüldözzön onnan titeket, mert a házrészetekre pályázik. Jó lenne tisztázni mellébeszélés nélkül,h mit akar, de a háborút már nem ússzátok meg, ezért inkább a győzelemre törekedjetek. Ehhez ajánlom az elméleti bejegyzések átolvasását. ;)

Izo 2016.08.14. 11:09:23

Ha annyira szeretitek a szélharangot, akkor vigyétek be a szobába, és rakjatok elé egy ventilátort. Nem értem, hogy attól, hogy valakinek valami tetszik, miért kell azt kikerülhetetlenül is mások tudomására hozni. Sajnos aki kevésbé érzékeny a magas frekvenciás zajokra, az el sem tudja képzelni, hogy mennyire idegesítő annak, aki az.
Kutyaetetés ügyben viszont abszolút igazad van, nem is értem, hogy miért olyan nehéz leszokni róla, ki kell dobni a kukába a maradékot és kész.

breezer 2016.08.14. 13:59:00

hála az égnek a mi házunkban nincs szélharang, de egy pár utcával arrébb lévő panel egyik erkélyén van és amikor arra sétálok mindig csak sajnálkozom az ott lakó szomszédok miatt.. miért kell tönkre tenni valakinek a nyugalmát egy szélharanggal? semmire nem jó csak a zavarásra

SarahConnor 2016.08.15. 10:05:22

Én panellakásban lakom, a testvérem lakott itt előttem, és ő itt hagyott nekem az erkélyen egy szélharangot. Nem vettem észre először, mert a rács mellett lógott, és úgy beleolvadt a háttérbe, na meg a hangja sem tűnt fel konkrétan, csak azt éreztem, valami zavar, valami zajong. Napokig idegesített, mire rájöttem, hogy ott a fal mellett lóg egy szélharang, és bizony tőlem jön ez az éktelen csilingelés. Azonnal leszedtem a harangot: az, hogy szelíd, kedves hangja van, sajnos szubjektív, míg egyes embereknek pont jól esik, másoknak maga a kínzás a hangja, és mivel a legkisebb légrezdülésre is csilingel, idegesítő is. Én aludni se tudtam tőle.
Úgyhogy nem védem a szomszédot, mert láthatóan súlyos szellemi gondokkal küzd, de a szélcsengő miatt nem kárhoztatom, szerintem kevés idegesítőbb dolog van annál. Azt is csodálom, hogy neked megért a szélcsengő ennyi csatározást, hogy képes lettél volna vattával betekerni: akkor már miért nem akasztod le? Szóval te is megérsz egy misét azért.