Szomszédháború

Amikor a probléma házhoz jön

61. Olvasói levél: hisztis gyerek

2018. február 03. 07:00 - Captain Admin

A mai olvasói levélben azért kér tanácsot a levélíró, mert már teljesen elviselhetetlen az élet az otthonában úgy, hogy a fölötte lévő lakásban egy hisztis kisgyerek toporzékol, akivel nem bír az őt egyedül "nevelő" anyja.

Tisztelt Címzett! 

Eljutottam arra a pontra, hogy ki kell írnom magamból bánatomat, sérelmemet, mert már az őrület határán járok. Nem szeretném hosszúra fogni, bár regényeket lehetne írni kálváriámról.

gyerekszomszed.jpgElőször is leszögezném, hogy tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy panelban vannak zajok, így a "költözz tanyára ha nem bírod a város zaját" nem opció. Szóval tudom, hogy egy lakóközösségben nem minden nap csendes. Nincs is ezzel semmi baj. Azonban sajnos engem olyan felső szomszéddal áldott meg a sors, akivel már nem tudok mit kezdeni és az őrület határára sodort mára. A felettem lakó hölgyemény egyedülálló, és finoman szólva későn szülte meg harmadik gyermekét, aki most 7 éves. "Természetesen "apuka rég lelépett, így a gyermekneveléssel egyedül maradt. De még ha nevelné!

A gyerek naphosszat képes üvölteni, cirkuszolni, toporzékolni, mindezt a földszinten lehet hallani. Nincs tőlük se éjjelem, se nappalom. Legyen éjjel 11 óra (amikor szerintem egy ennyi idős gyereknek már régen aludnia kellene), vagy legyen hajnali fél öt (amikor még aludnia kellene), ők egész nap dübörögnek. Az anyagi problémáik nyilvánvalóak, hogy még egy szőnyegre sem futja, mert minden egyes leeső játékkockát meg tudok számolni, ami nyilvánvalóvá teszi hogy szőnyegük sincs. Ami magánügy, semmi közöm hozzá, ellenben amikor nálunk lakásfelújítás volt, egész szekrénysort és komplett ajtókat, berendezési tárgyakat ajándékoztunk nekik (akkor még nem volt ilyen szintű csendháborítás részükről). De ez sem "hatotta meg őket", és nem mondanak "köszönetet" azzal, hogy normálisan viselkednek és nem zavarnak bennünket a nap 24 órájából 20-ban. 

Ők a negyediken laknak, ami a legfelső emelet, felettük senki nincs, szóval gondoltam már arra is, fogalmuk sincs, mit jelent az, ha minden nap hajnal fél ötkor végig trappolnak a lakáson papucs nélkül, sarkukat a földnek verve, ezáltal nálam mozogni kezd a csillár és kiverik a legszebb álmot a szememből.

Szóval először próbáltam többször szépen szólni nekik (illetve az anyának), hogy laknak ám alattuk, héhó, akik nem szeretnének minden reggel fél ötkor kelni, majd amikor ennek semmi foganatja nem volt, szóltam erősebben is, hogy fogják már vissza magukat, mert nem ők laknak egyedül ebben a lépcsőházban. Persze semmi változás. 

Már eljutottam arra a pontra, hogy azon kívül, hogy minden reggel hajnalban (4 óra, 4.20 kb.) kelek miattuk (ami persze nem éppen tesz jót a napi munkámnak, amire pedig figyelnem kellene, mert elég felelősségteljes munkát végzek), sokszor gondolkozom azon, hogy vajon a rendőrséget hívjam-e ki, vagy a gyámügyet, dilidokit, vagy mégis kit? 

Ugyanis a gyerek hisztériája / vagy bántalmazása (?) túlmegy minden normális határon, és ezt most minden rosszindulatom, és haragom nélkül mondom,  ugyanis sokszor olyan hangosan sikít, és ordibál, toporzékol, dobálja magát a földhöz, ugrál páros lábbal, vagy egyáltalán nem tudom, mit is tud csinálni úgy, hogy nálam a csillár jó pár centit kileng, hogy felmerül bennem, másnap nem látom-e a házunkat a tv-ben a legújabb gyermekbántalmazási ügy, vagy családi tragédia bemutatásakor.

gyerekszomszed2.jpg

A "hagyjál békén" üvöltésről már nem is beszélek (ezt a gyerek üvölti). Mást sem lehet hallani ilyenkor, és ez már nem csak nekem, hanem a lépcsőházban másnak, több lakónak is feltűnt már. Vajon bántalmazzák a gyereket, vagy egyszerűen nem tudják kézben tartani a "nevelését"? Én inkább ez utóbbira gondolok. Az anya hangját sosem lehet hallani. 

Hétvégente, amikor az ember pihenni szeretne, rendszeresen felriadok (még ha épp olvasok is, vagy házimunkát csinálok, akkor megrezzenek ezekre) olyan zajokra, hogy egyszerűen nem tudom még a forrását sem beazonosítani, tippem sincs mit csinálnak, de ahhoz tudnám hasonlítani, mikor egy szekrény eldől. Iszonyú puffanások, több tonnás kövek leejtéséhez hasonlatos zajok, borzasztó! Egy szóval, nálam pihenés sem hétköznap, sem hétvégén, sem ünnepnap, sem semmikor NINCS! 

Lényeg az, hogy nem tudom mitévő legyek, nyilván a sok "okos" már megmondta, költözzek tanyára, de azért ez mégsem ennyire egyszerű, és távolról könnyű okosnak lenni. Mint említettem az elején, elfogadom a társasházzal járó zajokat, nincs ezzel semmi problémám, de ez a mindennapos káosz, és zavarás, zajongás, üvöltés, dübörgés már több, mint bosszantó! 

Mit tudnék tenni? Ha egyszer a többszöri szóbeli figyelmeztetésre sem fogják vissza magukat? Kérem segítsen valaki jó ötlettel! Előre is köszönöm!

Üdv. Egy mérges, pihenni vágyó lakó

Amennyiben Ön is érintett, kérem írja meg történetét, a Szomszédháború blognak!

Elolvastam, de mi ez a blog?   Még több levél itt!   Elméleti bejegyzések itt!

Amennyiben tetszett a bejegyzés, kérem ossza meg ismerőseivel is!

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szomszedhaboru.blog.hu/api/trackback/id/tr1613600237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Captain Admin · http://szomszedhaboru.blog.hu 2018.02.03. 17:32:39

Tisztelt levélíró!

Teljesen egyértelmű, hogy sem ön, sem az egyel feljebb lakó elvált anyuka nincs könnyű helyzetben. Az is világos, hogy a probléma forrását az jelenti, hogy az anyuka nem foglalkozik, nem neveli a gyerekét. A kérdés csak az, hogy egyáltalán képes e erre a feladatra?

További kérdés, hogy érdemes e várni a helyzet spontán javulására, abban bízva, hogy a korosodó gyerek normálisabb eletvitelt kezd el folytatni? Szerintem ha csak a gyereken múlik, ez egyre rosszabb lesz.

Én tennék egy próbát az anyukánál és megértetném vele, hogy hogyan lehetne a gyereknevelést másképp is csinálni, máskülönben ön fog intézkedni ez ügyben a gyerek érdekében is. Ha nem akar ennyire belefolyni az életükbe, akkor csak a költözés marad mint megoldás.

boundary 2018.02.05. 09:31:39

Gyámügy. Nem kizárt a gyermekbántalmazás lehetősége.

Terézágyú 2018.02.05. 10:22:32

"Hétvégente, amikor az ember pihenni szeretne, rendszeresen felriadok (még ha épp olvasok is, vagy házimunkát csinálok, akkor megrezzenek ezekre) olyan zajokra, hogy egyszerűen nem tudom még a forrását sem beazonosítani, tippem sincs mit csinálnak, de ahhoz tudnám hasonlítani, mikor egy szekrény eldől. Iszonyú puffanások, több tonnás kövek leejtéséhez hasonlatos zajok, borzasztó!"

Igen. Pontosan ez az, ami pokollá tudja tenni az ember életét.

MEDVE1978 2018.02.05. 21:34:28

Az az érdekes, hogy nem hallja az anya hangját. Ebben az esetben az lehet a megoldás, hogy a gyerek hiperaktív. Lehet másképp is hívni (túlzott aktivitás koncentrálási nehézségekkel, esetleg mozgáskoordinációs nehézségekkel társítva). Ilyen esetben lehet, hogy az anya simán főz, a gyerek meg felmászik a bútorokra, rohangál, pörög. A rossz hír az, hogy ha tényleg ilyen, akkor jó ideig nem várható a helyzet javulása. A jó hír, hogy kamaszodva elkezdik majd más dolgok érdekelni és nem játékkockázik, meg rohangál. Sajnos a szőnyeg letétele nem segíti mindenben, mert csak egy bizonyos mértékben tompítja le a zajokat.

Az rendkívül furcsa, hogy fél ötkor felébred a gyerek és tizenegykor fekszik le. Egy 7 éves gyereknek kb. 10-12 órát kellene aludnia. Ha külsérelmi nyom van a gyereken, akkor nyilván érdemes a gyámhivatalhoz fordulni, de egyébként nem nagyon lehet mit csinálni.

Captain Admin · http://szomszedhaboru.blog.hu 2018.02.06. 11:05:16

@MEDVE1978: Ha egy elvált és a gyerekét egyedül nevelő és rossz körülmények között élő nőt magam elé képzelek, akkor egy olyan nőt látok, aki már bőven belefáradt abba, hogy a gyerekét fegyelmezze, nevelje. Gondolom kisebb gondja is nagyobb ettől, pl mit adjon enni a gyereknek?

SarahConnor 2018.02.16. 06:22:11

Engem az is érdekelne, hogyan reagált anyuka a felkeresésekre. Együttérzően elismerte a bajt és ígérte, hogy próbálkozik, de nem sikerült? Vagy arrogánsan tagadta, hogy akár egy gombostűt is leejtenének a lakásban? Nem mindegy. Nem mindegy, hogy fel tudna lépni, csak nem teszi, vagy tenné, de nem ér el semmit.

Lady Scarlett 2018.06.17. 07:51:58

@MEDVE1978: Pont ezt akartam én is írni. Ha nem hiperaktív a gyerek akkor is túl van pörögve. Viszont az író azt írja hogy ez a harmadik gyerek. Hol a másik kettő? Azok is a lakásban laknak?
Az író is amúgy - finoman szólva - kapja be, mert nem attól alkalmatlan valaki a gyereknevelesre hogy "későn szül".
Egy nehezebb gyerekkel bárki megizzad még a legképzettebb szakember is. Csak írok egy nevet és nézz utána a kiscsajnak. Mindennél van rosszabb.
Danielle Bregoli.

Captain Admin · http://szomszedhaboru.blog.hu 2018.06.17. 08:59:13

@Lady Scarlett: "Egy nehezebb gyerekkel bárki megizzad még a legképzettebb szakember is."

Ilyen nincs, hogy nehezebb gyerek. A gyerek olyan, amilyenné neveleik. Ha idióta, akkor azért az, mert azzá nevelték.

Lady Scarlett 2018.06.17. 09:21:37

@Captain Admin: Na ezt is csak olyan mondja aki még az életben nem látott öntörvényű, hiperaktív, esetleg SNI - s vagy fejlődésben visszamaradt gyereket. És akkor a súlyosabb eseteket még meg sem említettem. Gratulálok az leegyszerűsített általánosításodhoz.

Captain Admin · http://szomszedhaboru.blog.hu 2018.06.17. 09:27:42

@Lady Scarlett: értelemszerűen az egészséges gyerekekre értettem. Nyilvánvaló, hogy egy kezek és lábak nélkül született gyerekkel többa probléma mint egy normális gyerekkel.

A hiperaktív meg egyéb hülyeséget is a legtöbbször csak ráfogják a gyerekre, ha már pl szalad a labda után, m a kövér lusta anyja retteg, h valami törtenni fog, és ő nem tud majd mintaszülőként azonnal otteremni.

Sok eleven gyerek is csak a rosszul kialakított életvitele miatt az. Sok képernyőt néznek, keveset mozognak, sok műanyagot esznek stb stb.